2012. március 28., szerda

Mi az ott a...az ami forog?

Galaktikus Időszámítás szerint 3697. Január 1. Reggel 8 óra.


- Az?....hmm? - nyögte kérdő tekintettel Palpatine Vadernek.
- Hmmm...köhkúúh...mömmmömö? - mormogta Vader.
- Hát...HÖHÖHÖHÖHÖHÖHÖHÖ...hát ez meheg...- fuldoklott Palpatine a röhögéstől dülöngélés közben - milyen... HHÁHÁHÁHÁÁHHÁ...hang volt?
- Mömö...asszem még...köhkúúúh....réhészeg vagyok - hörögte a Nagyúr - HÁHÁHÁHÁÁHÁHÁHÁ
- Nah, akkor....HÖHÖHÖHÖHÖHÖ...hát behalok, nem tudsz felállni? HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ
- Segítsen már köhkúúúh, Mester! - nyekegte a Nagyúr - Huh, na köhkúh, eh, na végre...huh, sikerült! Köszönöm Mester!
Palpatine és Vader sóbálvánnyá dermedtek. Majd, mint akik retinális sokkot kapnak, óvatosan nyitogatták a szemüket. "Ízlelgették" a látványt, fűszerként olvadt bele a valóság szövetébe a hang-, a fény-, a szagkavalkád. Írhattam volna illatot is, de az illatok éppen a galaxis egy másik csendes szegletébe száműzték magukat. Jogos önvédelemből természetesen. Hőseink túlfeszített agyai tiltakoztak, komolyan elgondolkodtak egy egyszeri, de annál "hatásosabb" sósavas fürdőn, mint inkább a látottakat kelljen feldolgozniuk. Aztán mindkét agy kegyesen és egyúttal megadóan megvonta nemlétező vállait, mondván: "Láttunk már ennél rosszabbat is!" alapon nagyot sóhajtva megkezdték a beáramló információk elemzését. (A "láttunk már rosszabbat" kategória alapköveit többek között a 3696-os Első Galaxisközi Sith Ének és Táncdalfesztivál döntősei tették le. De ez már egy másik történet.)
A díszterem nem volt díszes. Már nem. Ételmaradékok, szétdobált poharak és üvegek, bizarr foltok a kárpiton és a szőnyegeken, felborult kanapé, konfettihalmok, csákóval a fejükön önfeledten hortyogó Sithek hordája mindenfelé...
- ŐŐŐ, azt hiszem elmondhatjuk, hogy méltósággal khm...megültük a Szilvesztert! - mondta hivatalos hangnemben Palpatine. - ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ.... - a Császár levesestányér méretűre nyílt szemmel bámulta a plafont, majd Vaderre nézett - ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ
- Mi a...köhkúúúh? - Vader szintén elképedve - Mi a....?
- Ő, mi az...ott? Mi...?
- Ott? Hát....az ami forog?
- Az.
- Szerintem...
- Nem, az nem lehet! Kizárt dolog, az....nem és kész!
- És ha ebből a szögből nézzük...
- Nem, az akkor sem lehet.
- Pedig az.
- Ne nézd Vader, gyere, menjünk arrébb! Mondom gyere! Ne nézd!
(Láttál már tangát nőstény ewokon? Két hullarészeg nőstény ewokot egy erőlködő szervójú, plafonra szerelt ventilátor lapátján körbe-körbe forogni? Nem? Akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy még nem láttál semmit!)
A Nagyúr megbabonázva bámulta az ewokot. Fájdalom szikrái martak az agyába. Torz, alkoholgőzös emlékkép foszlányai törtek fel kéretlenül a semmiből: a nőstény az asztal tetején kéjesen vonaglik. Képzelj el egy felajzott rúdtáncost mini-plüssmedve jelmezben...(Megy? Rossz hírem van. Beteg vagy! Vizsgáltasd ki magad!) Fekete kesztyűs kéz lép be az emlékkép horizontjába, egy köteg hitelkártya landol a tánctéren, az ewok pedig makogva annyit rebeg:
" - Egy öltáncot, Hmmm... Nagyúr?" (Remélem nemet, mondtam, remélem nemet mondtam, remélem nemet mondtam, remélem nemet mondtam, remélem nemet mondtam...)
" - Hát persze, te kis kócos!" (Óhh, Banyek, ne már!!!!)
Vader Nagyúr minden csontját hirtelen átjárta a felismerés makarenkói pofonáradata, megroskadt a rászakadt súly alatt. Térde megroggyant.  Mestere tüstént segítségére sietett, határozottan megragadta a karját:
- Üdv, a  Klubban Vader! - mondta egy gondolatolvasó képességével, és egy jóllakott macska sejtelmes mosolyával Palpatine. - Gyerünk, szerezzünk valami zsírba' tocsogót, meg egy hordó rommá cukrozott kávét, attól jobban leszel! Merre van ezen a nyomorult hajón a konyha?
Átvágtak a romhalmazon, a meggyalázott bútorok, éledező Sithek halmain a nyitott konyha felé. Félúton járhattak, amikor feltárult az egyik oldalajtó, zilált figura lépett ki rajta.
- Mester, Vader Nagyúr! - köszönt lelkesen Darth Maul. - Hihetetlen parti volt tegnap! Köszönöm a meghívást!!! Hm, azok ott ewokok a ventilátoron? Nagyon adták este! Na, mindegy. Minden jót! Még egyszer köszönöm a meghívást!


Palpatine és Vader tűnődve nézett Maul után.
- Vader, szóljunk neki... az arca miatt?
- Mester! Szerintem ne. Rengeteg munka volt vele. Fél estémet elvitte, plusz két üveg minőségi dagobah-i kroko vodka fogyott el, mire öntudatlan lett...
- HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ. Én sem gondoltam komolyan, majd csak észreveszi. Hol tanultál meg így tetoválni?
Vader ledermedt. Gyanakodva fordult Maul után.
- Mester?
- Igen Vader?
- Lehet, hogy rosszul emlékszem a dolgokra, de Darth Mault nem az ifjú Obi Van Kenobi vágta ketté egy párbaj alkalmával?
- De!
És ennyiben maradtak.

A konyha gyakorlatilag tisztán ragyogott, szorgos droid hadsereg sürgött-forgott, fertőtlenített és nem utolsó sorban: dugulást hárított el. Palpatin elégedetten hordozta végig tekintetét a digitális sütőfelületen, majd rövid keresgélés után gyakorlott mozdulatokkal egy serpenyőt kapott elő a szekrényből.
- Na, üljél le hűséges Tanítványom, aztán legyél tanúja annak, hogy készül a legjobb másnaposság elleni zsírbomba! Az egésznek a titka a banta zsír! Soha ne használj margarint! A margarint csak egy molekula választja el a műanyagtól!
- Akkor a margarin meg köztem nem sok különbség van HÁHÁHÁHÁ! - robbant ki önkéntelenül Vaderből a kacagás.
- HIHIHIHIHIHIHIHIHIHIHI, jajj, Nagyúr, az önirónia....HÁHÁHÁHÁHÁ.....fontos dolog....HHÁHÁHÁHÁ......
- Na, de mesélj, mi van a fiaddal, Luke-kal? Válaszolt már az üzenetedre? - kérdezte Palpatine, miközben akkurátus figyelemmel forgatta a bantakolbászokat a sütőlapon.
- Nem, Mester! Szerintem dühös lehet még a karja miatt, némiképpen érthetően...
- Ne hibáztasd magad Vader Nagyúr! Ha ilyen stílusban beszélne velem a nem létező fiam, én is levágnám a kezét! Te csak szeretted volna megértetni vele, hogy te vagy az igazi, szerető apja! Micsoda patáliát csapott a kölyök! Még a berendezést is szétverte. Másrészt meg, ha ilyen frizurája lenne az ivadékomnak, akkor is adnék neki a kardommal!
- Hát igen, tényleg gáz a haja, ami azt illeti! - mormogta rosszkedvű beleegyezéssel Vader - na, de hát a rokonait nem válogathatja meg az ember!
- Ez így van Vader! Fel a fejjel! Szent esküvel fogadom neked hű tanítványom, mindent meg fogok tenni azért, hogy végre egy oldalon lássalak benneteket! Rajtam nem fog múlni! Egy, győztes csapatban Atyát és a tisztességesen megnyírt Fiát!
- Bár úgy lenne Mester! Bár úgy lenne!


A beszélgetést ekkor a Császár kommunikátorának berregése szakította félbe. Ez meg vajon ki lehet?
- Igen, itt a Császár!
- Palpatine Császár! Itt a gépház jelentkezik Uram! ŐŐŐ, van egy kis gondunk, Uram!
- Nafene, és mi a gond? - kérdezte unottan a Palpatine.
- Uram, a tegnapi Csapd szét magad a Sithekkel buli után a Halálcsillag reaktorának energiatermelő képessége kritikusra csökkent. Zene, hangosítás, agyaggalamb lövészet stb. leszívta az energiát. Mellékesen megjegyzem Uram, hogy remek Party volt! Jelenleg a létfenntartó rendszerek megfelelő működtetéséhez van csak energia, hely- és irányváltoztatásra azonban nem vagyunk képesek. Uram?
- Kapitány! Semmi gond! Gondoltam erre is! Egy óra, és lesz megfelelő mennyiségű energia! Leléphet!
- Igenis Uram!


Palpatine Vader felé fordult. Arcán kaján mosoly terült el, szemében csintalan tűz lángolt fel.
- V-2000, Vader, V-2000!!!
- Bocsánat Mester, de nem értem mire gondol!
- Hű tanítványom, gyere velem, hozd az ételt és azt az üveg gyomorégető cefrét, Láss, Okulj, Tanulj Mesteredtől! A Halálcsillag újabb rejtett titkát tárja fel előtted! - mondta izgatott izgágasággal a vidám Palpatine. - Gyerünk a személyi liftemhez! Hosszú út vár ránk!


Eseménytelen liftezés után Vader azon kapta magát, hogy átragadt rá Mestere visszafojtott izgatottsága. Hova megyünk? - törte a fejét a Nagyúr, de hiába kergetőzött kába gondolataival, nem jutott semmire. Váratlanul megállt a lift, nyílt a robotajtó, és egy tágas, irányítópanelokkal és holo-monitorokkal telepakolt, ízlésesen berendezett, panoráma ablakos szobába léptek be hőseink. Vader elismerően hümmögött, Palpatine két poharat varázsolt elő, majd elégedett csettintések közepette méregerős italokkal töltötte fel az egyedi kristálycsodákat.
- Vader Nagyúr! Fenékig! Vukiharapást szőrivel! - kiáltotta a Császár vidáman. Ajkához emelte a poharat. - Húúúh, ez aztán a bitang anyag! Most pedig hű Tanítványom, lépj be a páholyba, majd tekints le az alant elterülő teremre...
Vader engedelmesen a panoráma ablakhoz lépett. Kitekintett az ablakon. Ledermedt. Ujjai ezzel párhuzamosan elernyedtek. A pohár szerencsére a közel tíz centi vastag szőnyegbe fúródott bele sértetlenül.
- Vader! Vegyél levegőt is! - mondta kacagva Palpatine - Na, mit szólsz?
A Nagyúr tekintetét lebilincselte a látvány. Percekig nem tudott megszólalni. Mestere tapintatosan mellé lépett, újratöltötte a poharakat, türelmesen várakozott. Maximálisan tisztában volt a pillanat feloldhatatlan erejével.
- Tudom Vader, én is így reagáltam először, ahogy Te!
- Mester...ez elképesztő! Köhkúúúh...Soha, de soha életemben nem....nem láttam ennél szebbet! Gyönyörű...hatalmas...szexi!
- Az Vader! Gyönyörű, hatalmas, MEGASZEXI!
- Nézd, hogy csillog a bőrük az erőfeszítéstől! Nézd ezeket az idomokat! Azokat a kemény tomporokat! Ha beleharapnál egybe, beletörne a fogad! HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ. Húzzunk ide két széket, úgy kényelmesebb lesz. Még egy italt?
- Naná Mester! Egészségünkre! Mester, köhkúúúh, egyébként ez az, amire gondolok? Mennyien vannak? Kétezren?
- Igen, ők a V-2000-es terv tulajdonképpen. V, mint Valkűr. És igen, kétezren vannak. Az alapötlet tőlem származik természetesen. Mérnökeink zseniálisak, de túlértékelik a technológiát. Így biztonsági megoldásként beépíttettem velük a Valkűr rendszert a Halálcsillagba. Mint láthatod, bevált a dolog! - mondta kajánul Palpatine.
- És a Valkűrök? Ők honnan...? - kérdezte Vader, miközben a látványban fürdette párás tekintetét.
- Á, az volt a legegyszerűbb. Feladsz egy hirdetést, amelyben közalkalmazotti állást ajánlasz jó fizetéssel, majd egy csavaros gondolatmenettel, kiemelve a fogyás szót is beépíted a szövegkörnyezetbe. Plusz, a szerződés lejárta végén minden alkalmazott kap egy OKJ-s fitneszedzői papírt, és lám...ez a csodás kép tárul eléd! Annyian jelentkeztek, hogy várólistát kellett létrehoznunk. A technikai része volt a legegyszerűbb, csak meg kellett rendelni kétezer szobabiciklit.
- Mester?
- Igen, Vader?
- Mennyi energiát termelnek, húúh, nézze hogy tekernek, szóval, mennyi a kapacitás?
- Nagyúr, emlékszel, hogy járt Leia Hercegnő Alderaan nevű bolygója?
- Igen.
- Na. Pont annyit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése